A Mabinogi négy ágának (Pedair Canic y Mabinogi) születése arra az időre tehető, amikor a normannok fokozatosan meghódították Wales-t: 11. század vége - 12. század eleje. Szerzője feltehetőleg a dél-walesiDyfed-ben élt, és szájhagyomány útján fennmaradt mitológiai töredékeket (Triádok- Trioedd Ynys Prydain) olvasztott egybe írói fantáziájával, hogy pótolja a hiányzó, elfelejtett részeket.

200 évvel a történet kezdete előtt az akkori civilizáció ismeretlen okok miatt összeomlott, a két részre szakadt társadalomban az arisztokraták féltve őrizték a tudást, és a jelentősen fejlett technológiákat – melyből csak a nagy erejű gyilkos fegyvereket és hatalmas csatahajókat őrizték meg -, míg a köznép nyomorban élt és szolgálta urait.

A Változások Könyve nagyon régi, eredete a múlt homályába vész. Mai formája több mint háromezer éves, a Kr. e. 1150 körül. Kínában élt Ven király fia, Csu herceg jegyezte le. Ez a könyv azon kevesek közé tartozik, amely mérhetetlen jelentősége miatt elkerülte a Kr. e. 213-ban zajlott nagy könyvégetést. A kínai hagyomány szilárdan állítja, hogy tartalmát és a sajátos vonalas szimbólumokat, a kuákat a Kr. e. 2800 táján élt Fu-hszinek köszönhetjük.

A mágia ezen újkori formáját még angyalmágiaként is emlegetik különböző iratokban. Erzsébet kori tudóst, John Dee-t szellemlények egy csoportja ismertette meg Edward Kelly alkimista látnokon keresztül, aki aprólékos pontossággal jegyzetelte le minden tanításukat.