Keresés a lapon:
<< Vissza
Macskagyökér avagy Valeriana officinalis
Aithinne - 2007-08-30 14:36:01
Gyógyítás, Természet, Tudomány

Közismert nyugtató, altató és görcsoldó szer, melynek alapanyaga, a valeriána a macskagyökér hatóanyagainak gyűjtőneve. Nevét kifejezetten kellemetlen szagáról kapta, ami a macskák számára messzemenően vonzó, erős izgalom vesz erőt rajtuk a növény közelében. Másik elnevezése részben a ’valere’ szóból ered, ami annyit tesz, hogy „jól érzi magát, erős egészséges”. Ezzel fejezték ki a növény kiváló gyógyító erejét.

Még számos néven ismert:macskagyökérfű, terjékfű, macskagyökönke – gyökénke – gyökönke, baldrián – bádián - baldiánfű, hodolán, mezei v. orvosi macskagyökér, fordulófű, mezei nárdus, Szent Magdolna-füve.

A macskagyökérfélék (Valerianaceae) családjába tartozik.
Kedveli a vízben gazdag területeket: nyirkos-árnyékos erdők, dombvidékek, bozótok, árkok, nedves rétek, lápok, patakok és folyók partjának növénye, kedveli a humuszos, semleges agyagtalajokat, de kertben is termeszthető. (Egyes állítások szerint a zöldségfélék jobban fejlődnek a kertben, ha macskagyökér van közéjük ültetve.)

Nagyjából egy méteresre növő, évelő, lágyszárú gyógynövény, levelei hosszúak, páronként tagoltak és szőrösek. Ernyős, apró fehér vagy rózsaszínű (esetenként halványpiros) bugavirágzatú, csupasz apró termései vannak. Házilag termesztve nyár végi vetéssel, ősszel a palánták átültetésével következő év őszére már felhasználhatóak a gyökerei. Virágzása júliusra tehető, illata a bodzáéra hasonlít.

A macskagyökér virága nem értékes, hatóanyagai keserű, égető ízű gyökerében és gyöktörzsében találhatók, melyet tavasztól őszig folyamatosan gyűjteni lehet. Gyökerei, főleg szárítva, erős átható szagot árasztanak. Összetételét (izo-) valeriánsav, valepotriátok és éteres olaj: a valerián-olaj alkotja, melyek együttesen fejtik ki hatásukat.

Ez a gyógynövény már az ókori görögök által is (Phu néven) ismert és közkedvelt volt, ismerte Plinius és Galenus is, fájdalomcsillapító és emésztésserkentő hatást tulajdonítottak neki. Hippokratész idejében is női bajoknál alkalmazták. A középkorra már akkora népszerűség vette körül, hogy szinte egyetlen valamirevaló főzet vagy orvosság sem készülhetett nélküle. A XVII. század híres herbalistája, az angol Nicholas Culpeper számos kórságra ajánlotta: „A gyökér főzete különösen hathatós a pestis ellen, meghozza a nők havibaját, egyedülálló a köhögéstől kínzottak számára, mindenféle fájdalmak, sérülések esetén rendkívüli.”
Távolabbi területeken a korai amerikai telepesek is megismerkedtek vele, észrevették, hogy az indián törzsek ’gyógyítói’ a gyökér porított formáját használják sebek kezelésére. A XIX. században herbalisták ajánlották: álmatlanság, idegesség, fejfájás, szorongás és bélgörcsök kúrálására.

Nyugtató, feszültségoldó hatását napjainkban idegesség, szorongás, elalvási és alvási problémák esetén alkalmazzák – utóbbi esetben is nyugtató hatását használják ki, mivel altató hatással valójában nem rendelkezik. Oldja a motorikus és pszichikus nyugtalanságot, enyhe görcsoldó, általános és izomlazító. Fokozza a figyelem és az összpontosítás képességét. Nyugtatószerként félelem oldására is és ideges eredetű szív és érrendszeri panaszokra használják. Alkalmazási területe kiterjed még a gyomor és a belek idegi eredetű bántalmaira is.

Kísérletek során szintetikusan előállított altatókkal szemben tesztelték, és arra a megállapításra jutottak, hogy míg az altatók, nyugtatók rendszeres szedése során hozzászokik a szervezet a hatóanyagokhoz, és csak az egyre jobban megnövelt adagok hozzák meg a kívánt eredményt, elhagyásakor pedig elvonási tünetek észlelhetőek; addig a macskagyökér fogyasztása nem okoz függőséget és elvonási tüneteket sem. A gyógyszerekkel szembeni előnye még, hogy nem okoz reggeli kábultságot és tompulást.

Mint mindennél itt is érvényes a ’jóból is megárt a sok’ elv: túl nagy mennyisége okozhat átmeneti zavarokat és terhes nőknek a szedése egyáltalán nem ajánlott.

Hatóanyagai számos gyógyszer alapanyagaként szolgálnak. Leggyakoribb felhasználási módjai: teakeverékek, tabletta, oldat, tinktúra, forrázat, főzet és fürdő formájában használatos. Komlóval együtt alkalmazva igen hatásos.

Tea: 3 dl vízzel 2 teáskanálnyi összevágott macskagyökeret kell leforrázni, állni hagyni 8-10 percig, majd leszűrni. Esetleg ugyanezt a mennyiséget 5-10 percig főzni, majd 5 perc ülepítés után felhasználni. Íze kellemetlen, de mézzel vagy más növény főzetével vegyítve könnyebben fogyasztható. Lefekvés előtt fél órával ajánlott meginni. Alvászavar kezelésére komlóvirággal egészíthető ki. Idegcsillapító, nyugtató.

Tinktúra: Kellemetlen íze és illata miatt tea helyett készíthető.
10g gyökeret 50g egészségügyi szeszben meleg helyen érlelni kell legalább két hétig. Utána sötét üvegbe szűrni. A tinktúrából naponta 3-szor fél- egy kávéskanálnyi mennyiség fogyasztható. Májbetegeknek ajánlott forró teába tenni a tinktúrát, így az alkohol elpárolog belőle.

Fürdő: 100g macskagyökeret 1 liter vízhez adva fél napon keresztül állni kell hagyni, majd leszűrve hozzáönteni a fürdővízhez. Nyugtató, enyhe altató hatású.

Porítva: Kb. 1 teáskanálnyi összetört, szárított gyökeret hozzákeverve tejtermékekhez: joghurthoz, kefirhez, túróhoz.

Bor: Fehérborba rakva, érlelve, majd leszűrve, nyugtatószerként alkalmazható.

 

 

 

Navigáció
Írások száma: 58
 
Kategóriák:
Novella ( 19 )
Versek ( 14 )
 
Partnereink
Wellness Praktikák Blog
Wellness Praktikák Blog